„Vén róka surran ravaszon,
elnyúlnék tölgy alatti vackomon,
tespedten fülelném a lépteket,
mik meg megzavarják a rejteket.”
2026. júliusában a Professzorok az Európai Magyarországért Egyesület XXXI. Nemzetközi PhD – Konferencia előadásai című kötetében megjelent A rókákra vonatkozó jogi szabályozás nemzetközi kitekintéssel című tanulmányom. A kutatás célja, hogy rámutasson: a róka jogi megítélése nem egységes: hazánkban elsősorban vadgazdálkodási kérdésként kezeljük, de van olyan más állambeli megközelítés, amely az állatjóléti és etikai dimenziókat jobban előtérbe helyezi.
A jogi szabályozás többpólusú, az állatvédelemről szóló általános normák, a vadgazdálkodási szabályok, valamint az állategészségügyi és természetvédelmi rendelkezések egymással összefüggésben határozzák meg a rókával kapcsolatos jogokat és kötelezettségeket. A különböző nemzetközi egyezmények és európai uniós normák – még ha nem is kifejezetten e fajra irányulnak – célja többek között az, hogy kizárja a nem szelektív, indokolatlan szenvedést okozó beavatkozásokat, és ezzel összhangban biztosítsa a természetvédelmi és állatjóléti szempontok érvényesülését.
A tanulmány külön értéke a komparatív megközelítés, amely az Egyesült Királyság szabályozásának elemzésén keresztül mutat rá a különböző jogi filozófiák közötti eltérésekre. Míg a magyar rendszer a rókát elsősorban vadászható állatfajként kezeli, addig a brit szabályozás a vadon élő emlősök körébe sorolja, és e keretben a védelmét helyezi előtérbe, és ennek megfelelően szigorúbb korlátokat állít a vadászati tevékenységekkel szemben. E két megközelítés összevetése jól érzékelteti, hogy az azonos biológiai valóság mögött eltérő társadalmi és jogi értékválasztások húzódnak meg.
Összességében a tanulmány hozzájárul ahhoz, hogy a rókákra vonatkozó jogi szabályozást ne csupán szűk értelemben vett vadgazdálkodási kérdésként, hanem komplex, többdimenziós problémaként értelmezzük. Az elemzés rávilágít arra, hogy a jövőbeni szabályozási irányok meghatározása során elengedhetetlen a különböző jogági megközelítések összehangolása, valamint a nemzetközi tapasztalatok figyelembevétele.
Az idézet Zelei Anna: Az elveszett erdő című könyvéből származik.
A tanulmány elérhető a https://peme.hu/wp-content/uploads/2026/06/XXXI.-PEME-konferencia-elektronikus-konyv-Feltorekvo-fiatal-tudosok-2026.pdf oldalon.
Köszönöm a lehetőséget a a Professzorok az Európai Magyarországért Egyesületnek a publikálásra és az ezt megelőző előadás megtartására.
