Van az állatvédelemnek egy olyan területe, amelyről talán kevesebbet beszélünk, mégis egyre fontosabb: hol találkozik az állatvédelem a természetvédelemmel és a biodiverzitás megőrzésével? Ez a kérdés vezetett el ahhoz a tanulmányhoz is, amely most már a Pécsi Tudományegyetem repozitóriumában is elérhető: „Állatkertek és nemzetközi együttműködések: a biodiverzitás metszéspontjában” címmel. Az állatkertek megítélése sokszor szélsőséges. Vannak, akik kizárólag a fogságban tartást látják bennük, mások pedig a természetvédelmi szerepüket hangsúlyozzák. Én ennél összetettebb kérdésnek tartom, amely komplexitást helyeztem górcső alá 🧐 a tanulmányban.
Örömmel osztom meg, hogy megjelent a Studia Iuris folyóiratban „José Saramago: Vakság c. regényének elemzése fogyatékosságtudományi szempontok alapján” című tanulmányom. Saramago Vakság című regénye régóta foglalkoztat. Rendkívül erős és nyugtalanító történet, amely újra és újra olyan kérdésekkel szembesít, amelyek messze túlmutatnak a regény világán. „Arra gondolok, hogy nem is vakultunk meg, hogy vakok vagyunk, Vakok, akik látnak, Vakok, akik látnak és mégsem látnak.” Saramago legmegrázóbb kötete a Vakság. A szokásos „mi lenne ha? Saramago-i kérdés így hangzik most: Mi lenne, ha hirtelen, rövid időn belül, egymás után mindenki elveszítené a látását? Mi lenne a fontos az államnak: a gondoskodás, vagy az elkülönítés? Mi lenne fontos az embernek? A túlélés vagy az emberség? Meg lehet-e maradni embernek az embertelenségben, miközben a világ a Maslow-i piramis első lépcsőfokára csúszik? Meg lehet-e őrizni bármiféle optimizmust? „Már félig halottak vagyunk, mondta az orvos, Még félig élünk, válaszolt a felesége.” Nem is tudom, kiknek ajánlanám ezt a könyvet, Saramago stílusa sokaknak önmagában is kihívás – miközben nekünk, akik szeretjük őt, ezek a hosszú mondatok, a különös képek (a hulló könnyek kutyája) a könyvek sava-borsa 🫙🥫– de a téma, a téma most rettenetes. Szeretem Saramago-t, ezt a nagy tömegek által meg nem értett írót, akit a felszínesek beskatulyáznak, elítélnek, csak mert másképp gondolkodik, és nem fél feltenni kérdéseket és szembemenni a megszokottal. Portugália egyetlen irodalmi Nobel-díjasának minden könyvében ott rejlik humánuma, ami jóval őszintébb, mint a kritizálók hamis szava. 📔 Annyi gondolatot vetett fel bennem a könyv, nem volt kérdés, hogy valamilyen formában beemelem a publikációim közé. A sors keze, hogy a tavalyi évben adminisztratív hiba folytán bejelentkeztem egy, a kutatási területemhez egyáltalán nem tartozó fogyatékosságtudományi oktatásra 🙈, és ha már így alakult, el is végeztem, és ezzel a tanulmánnyal zártam le. 🎙️ A tanulmányhoz kapcsolódó előadást a tavalyi évben a Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Doktori Iskola által szervezett Doktorandusz Szakmai Találkozón tartottam meg. A téma lehetőséget adott arra, hogy arról tanítsak Saramago soraival, hogyan hoz létre a társadalom korlátokat, hogyan születik meg a kirekesztés, és milyen könnyen válhat egy emberi tulajdonság vagy állapot társadalmi bélyeggé. 📚 A tanulmány a Studia Iuris 2025. évi II. évfolyamának 4. számában jelent meg.
Megjelent a Vadászhölgy konferenciáról készült tanulmány a Jegyző és Közigazgatás legfrissebb számában! A konferencián a vadgazdálkodás, a természetvédelem és az állatvédelem kapcsolódási pontjaival, valamint az ezekből fakadó jogi és gyakorlati kérdésekkel foglalkoztunk. Különösen fontosnak tartom, hogy ezekről a kérdésekről szakmai, tárgyszerű és egymás álláspontját tiszteletben tartó párbeszéd alakuljon ki. A tanulmányban is arra helyezem a hangsúlyt, hogy a természetvédelem, a vadgazdálkodás és az állatvédelem céljai megfelelő jogi keretek, szakmai felkészültség és együttműködés mellett nem feltétlenül egymással ellentétesek. Külön öröm számomra, hogy a tanulmány a közigazgatásban dolgozó szakemberekhez, jegyzőkhöz és a kapcsolódó szakterületek képviselőihez is eljuthat, hiszen ezeknek a kérdéseknek a gyakorlati jelentősége egyre nagyobb. Jegyző és Közigazgatás, XXVIII. évfolyam, 3. szám, 2026. május – június
Beszámoló a Vadászat-Morál című konferenciáról.
Megjelent az Acta Animalia legfrissebb száma! Nagy öröm számomra, hogy a folyóiratban megjelent tanulmányom: „Egy hajóban evezünk III. – A hazai állatvédelem története 2014-től 2023-ig” címmel. A tanulmány a Rex Kutyaotthon Alapítvány „Felelős Állattartás Háza” projektjének „Egy hajóban” elnevezésű kiállítási eleméhez készült. Az „Egy hajóban” installáció a hazai állatvédelem történetét mutatja be a rendszerváltozástól napjainkig. A cím szimbolikus üzenetet hordoz: állatok, állatvédők, hatóságok, jogalkotók és felelős állattartók mind egy hajóban evezünk. Közös felelősségünk, hogy ezt a hajót a megfelelő irányba kormányozzuk. A most megjelent tanulmány a 2014 és 2023 közötti időszakot dolgozza fel, amely a magyar állatvédelem történetének egyik legmeghatározóbb évtizede. Ebben az időszakban olyan jogalkotási, intézményi és társadalmi változások zajlottak, amelyek alapvetően formálták a hazai állatvédelem jelenét: megerősödött az állatvédelem társadalmi szerepe, új együttműködési formák jöttek létre, és számos olyan kezdeményezés indult el, amelyek hosszú távon is meghatározzák a terület fejlődését. Az „Egy hajóban” sorozatnak ez az első száma, és hamarosan megjelennek a sorozat további részei. A sorozat az egyetemi képzéseken az állatvédelem történeti részének kiválóan hasznosítható tananyagát képezheti. Úgy gondolom, hogy a jelen megértéséhez és a jövő építéséhez elengedhetetlen, hogy ismerjük az elmúlt évek eredményeit, kihívásait és tanulságait. Az állatvédelem története nem csupán múltidézés – iránytű is a következő évek feladataihoz. 🧭 Jó olvasást kívánok mindazoknak, akik fontosnak tartják a hazai állatvédelem múltjának megismerését és jövőjének alakítását. 📖 Az Acta Animalia neten is elérhető: https://www.actaanimaliahungarica.hu/lapszamok-english/
Jelen tanulmányban bemutatjuk az állattartástól való eltiltás közigazgatási szankció alkalmazásának jogszabályi feltételeit, emellett vizsgáljuk annak gyakorlati oldalát is, kiemelve a hatósági jogalkalmazás során felmerülő nehézségeket, és megvilágítjuk a szabályozás előnyeit és hátrányait. A jogi háttér vizsgálata során elsősorban az állatvédelmi törvény előírásait vettük alapul, azonban a szankciótörvény kapcsolódó szabályai is áttekintésre kerülnek.
A jelen tanulmány célja, hogy rámutasson: a róka jogi megítélése nem egységes: hazánkban elsősorban vadgazdálkodási kérdésként kezeljük, de van olyan más állambeli megközelítés, amely az állatjóléti és etikai dimenziókat jobban előtérbe helyezi. A tanulmány részletesen bemutatja a magyar jogi szabályozás többpólusú jellegét, amelyben az állatvédelemről szóló általános normák, a vadgazdálkodási szabályok, valamint az állategészségügyi és természetvédelmi rendelkezések egymással összefüggésben határozzák meg a rókával kapcsolatos jogokat és kötelezettségeket. A nemzetközi kitekintés révén a kutatás rávilágít arra, hogy a rókákra vonatkozó szabályozás nem izolált nemzeti kérdés, hanem egy szélesebb normarendszer részét képezi. A különböző nemzetközi egyezmények és európai uniós normák – még ha nem is kifejezetten e fajra irányulnak – közvetett módon meghatározzák az alkalmazható eszközöket, módszereket és korlátokat. E szabályozási környezet célja elsősorban az, hogy kizárja a nem szelektív, indokolatlan szenvedést okozó beavatkozásokat, és ezzel összhangban biztosítsa a természetvédelmi és állatjóléti szempontok érvényesülését.
A tanulmány fontos kérdést vet fel: miként lehet egyensúlyt teremteni a hagyományok tisztelete és a modern állatjólléti elvárások között?Ajánlom a cikket állatvédelmi szakembereknek, jogászoknak, hatósági munkatársaknak, kutatóknak és mindazoknak, akik szeretnék mélyebben megérteni az állatvédelem egyik legösszetettebb jogi és társadalmi kihívását.Jegyző és Közigazgatás, 2026/2. szám
Jelen írás a Magyar Birtokvédelmi Szövetség és a Közös ügyünk az állatvédelem Alapítvány közötti együttműködési szerződés aláírásához vezető utat, a két szervezet közeledését mutatja be. A szerződés aláírására a Két világ határán elnevezésű szakmai napon került sor, amely esemény szintén bemutatásra kerül a szerző által. Jegyző és Közigazgatás, 2026/1., 16-20. o.
2025. november 24-én lezárult Magyarország legnagyobb állatvédelmi szakmai programja: a Közös ügyünk az állatvédelem Alapítvány országjáró állatvédelmi szakmainap-sorozata, amely a hosszú távú tudásmegosztás és a közösségi felelősség erősítésével nagyban hozzájárult a fenntartható állatvédelemhez. A szakmai nap sorozatot mutatja be a cikk. Jegyző és Közigazgatás XXVII. évfolyam, 6. szám
Jelen tanulmányban górcső alá vesszük Stephen King Castle Rock-jában (Stephen King: hasznos holmik) jellemző konfliktusos helyzeteit, ezeket a tipikus kisvárosi szomszédkonfliktusokat, az együttélésből eredő zavaró hatásokat és arra keressük a válasz, hogyan lehet hivatali úton, közigazgatási eljárás során, jegyző előtti birtokvédelmi eljárás során, birtokperben, illetve mediáció segítségével rendezni a vitás helyzeteket, mielőtt az emberek közti kapcsolatok végképp és visszavonhatatlanul tönkremennek. Studia Iurisprudentiae Doctorandorum Miskolciensium Tomus 29 2025/1
Jelen tanulmány fókuszában az Európai Közigazgatási Térség és a jegyző előtti birtokvédelmi eljárás kapcsolódási pontja, a közigazgatási alapelvek érvényesülése áll. Az alapelvek keretet adnak az egyes eljárásoknak és hézagpótló szerepük is van azon kérdésekben, amelyek tekintetében a konkrét eljárási jog részlegesen ad választ vagy nem ad választ. Ugyan-akkor fontos az egyensúly megtalálása. Amennyiben az eljárásban túl sokszor kell az alapelvek alapján dönteni, ez egyrészről jogbizonytalansághoz, másrészről eltérő jogértelmezésekhez és eltérő eljárásokhoz vezethet.A birtokvédelmi eljárás speciális eljárás a közigazgatás területén, a közigazgatási jog és a magánjog határán saját eljárásjogi jellemzőkkel, saját alapelvekkel. Publicationes Universitatis Miskolcinensis, Sectio Juridica et Politica Évf. 43 szám 2 (2025)
Jelen tanulmányban végigvesszük azon alkotmányos alapjogokat, amelyek sérülhetnek a zajkibocsátás következtében, iránytűt adunk környezeti zaj vagy rezgésforrás létesítése esetén a környezeti zajvédelmi határértékek és hatásterület megállapítására vonatkozó közigazgatási eljárás lefolytatásához, valamint a közigazgatási szankciók kiszabásához. Áttekintjük, hogy az előző eljárásokhoz képest mennyiben kínál más lehetőségeket a birtokvédelmi, a szabálysértési és a mediációs eljárás. Különleges gyakorlati példaként vizsgáljuk zajvédelmi szempontból az állatkertek helyzetét. A tanulmány első részébe kerültek a zajszennyezéssel érintett alkotmányos jogok, az állatkert működésével kapcsolatosan eljáró hatóságok, hatáskörök, megjelent az állatkert, mint környezeti zajforrás és megkezdődött a zajvédelmi eljárás lefolytatásának leírása. A tanulmány második részében továbbvesszük a zajvédelmi eljárást és körbejárjuk a zaj okozta panaszok birtokvédelmi és szabálysértési eljárás útján történő orvoslásának lehetőségeit. Jegyző és Közigazgatás XXVII. évfolyam, 5. szám, 2025. szeptember – október
Jelen tanulmányban górcső alá vesszük a birtokvédelmi határozatok végrehajtásának egyes kérdéseit, megvizsgáljuk a jelenleg hatályos jogszabályok alkalmazhatóságát, választ keresünk arra a kérdésre, hogy melyek a végrehajtási eljárásnak azon aspektusai, ahol indokolt a jogszabálymódosítás, és konkrét javaslatokat teszünk az esetleges hiátusok megszüntetésére.
Több, mint tíz éve, 2012. január 1-jén került be az az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvénybe (a továbbiakban: Ávtv.) az állatvédelmi hatóság hatásköre az állattartástól való eltiltásra és azóta is változatlan formában van jelen. 2025. augusztusától kiegészül az állattartásról való eltiltás esetköre. A tanulmány az új szabályozást veszi górcső alá. Jegyző és Közigazgatás XXVII. évfolyam, 4. szám, 2025. július – augusztus
Jelen tanulmányban végigvesszük azon alkotmányos alapjogokat, amelyek sérülhetnek a zajkibocsátás következtében, iránytűt adunk környezeti zaj vagy rezgésforrás létesítése esetén a környezeti zajvédelmi határértékek és hatásterület megállapítására vonatkozó közigazgatási eljárás lefolytatásához, valamint a közigazgatási szankciók kiszabásához. Áttekintjük, hogy az előző eljárásokhoz képest mennyiben kínál más lehetőségeket a birtokvédelmi, a szabálysértési és a mediációs eljárás. Különleges gyakorlati példaként vizsgáljuk zajvédelmi szempontból az állatkertek helyzetét. Jegyző és Közigazgatás XXVII. évfolyam, 4. szám, 2025. július – augusztus megjelenés ideje: 2025. október
2013 július 30-án lépett hatályba a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: Törvény). Jelen tanulmány azon cikksorozat ötödik, egyben befejező része, melyben a Törvény azon rendelkezéseit vizsgáljuk, amelyek a mező- és erdőgazdasági hasznosítású föld (a továbbiakban: föld) fekvése szerint illetékes települési önkormányzat jegyző (a továbbiakban: jegyző) Törvényben meghatározott közzétételi feladata teljesítése szempontjából releváns. A cikksorozat előző részeiben átvettük a földre megkötött adásvételi és a haszonbérleti szerződések megkötésével és kifüggesztésével kapcsolatos jogszabályi rendelkezéseket és bírósági gyakorlatot. Jegyző és Közigazgatás, XXVII. évfolyam, 3. szám, 2025. május – június
2013. július 30-án lépett hatályba a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: Törvény). Jelen tanulmány azon cikksorozat negyedik része, melyben a Törvény azon rendelkezéseit vizsgáljuk, amelyek a mező- és erdőgazdasági hasznosítású föld (a továbbiakban: föld) fekvése szerint illetékes települési önkormányzat jegyző (a továbbiakban: jegyző) Törvényben meghatározott közzétételi feladata teljesítése szempontjából releváns.[1] A cikksorozat előző részeiben átvettük az adásvételi szerződések megkötésével és kifüggesztésével kapcsolatos jogszabályi rendelkezéseket és bírósági gyakorlatot. A III. részben megkezdtük, a sorozat IV. részében pedig folytatjuk a haszonbérleti szerződések megkötésével kapcsolatos jogszabályi rendelkezések és bírósági gyakorlat feltárását. (Jegyző és Közigazgatás, XXVII. évfolyam 2. szám, 2025. március – április)
A hazai állatvédelmi jogalkotás a rendszerváltás után vált dinamikussá. Az ezt követő húsz évben a társadalom egyre érzékenyebbé vált az állatvédelem irányában, a hatóságok felé pedig egyre hangsúlyosabbá vált a professzionális és az állatok érdekeit előtérbe helyező jogalkalmazás. A hatékonyság és az eljárás gyors lezárása közigazgatási alapelvvé vált, ugyanakkor egyes eljárási jogintézmények megakadályozzák ezen elvek érvényesülését. Az állatvédelem területén, különösen azokban az esetekben, ahol az állatok, illetve az emberek egészségét, életét veszélyezteti az állattartó, kifejezetten fontos a fenti alapelvek érvényesülése. Jelen kutatás tárgya, hogy az állat ideiglenes – majd végleges – kiemelését elrendelő hatósági döntés végrehajtási eljárása hogyan gyorsítható meg az azonnali végrehajthatóság jogintézmény alkalmazásával. Miskolci Jogtudó, 2025/1 szám
2013. július 30-án lépett hatályba a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: Törvény). Jelen tanulmány azon cikksorozat harmadik része, melyben a Törvény azon rendelkezéseit vizsgáljuk, amelyek a mező- és erdőgazdasági hasznosítású föld (a továbbiakban: föld) fekvése szerint illetékes települési önkormányzat jegyző (a továbbiakban: jegyző) Törvényben meghatározott közzétételi feladata teljesítése szempontjából releváns. (Jegyző és Közigazgatás, XXVII. évfolyam 1. szám, 2025. január – február)