Meggyőződésem, hogy az állatvédelem területén dolgozó szakemberek számára nem elegendő pusztán a meglévő tudás átadása: legalább ennyire fontos a folyamatos tanulás és fejlődés is. Oktatóként és gyakorlati szakemberként egyaránt azt vallom, hogy csak akkor tudunk hitelesen és felelősen megszólalni, ha nyitottak maradunk az új ismeretekre, kutatási eredményekre és szakmai párbeszédekre.
Éppen ezért tartom kiemelten fontosnak az egyetemi jelenlétet, a konferenciákon való részvételt és az interdiszciplináris együttműködéseket. Ezek az alkalmak lehetőséget adnak arra, hogy ne csak megosszuk tapasztalatainkat, hanem tanuljunk is más szakterületek képviselőitől, legyen szó jogászokról, pedagógusokról, rendészeti szakemberekről vagy éppen állatvédelmi gyakorlati szakemberekről.
Az állatvédelem aktuális jogi és társadalmi kérdéseit állította középpontba az a szakmai konferencia, amelyet a Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Kara szervezett „Az állatvédelem egyes jogi és társadalmi kérdései a 21. század elején” címmel 2026. március 11-én. A rendezvény célja az volt, hogy tudományos és szakmai fórumot teremtsen az állatvédelemhez kapcsolódó aktuális kihívások és kutatási eredmények bemutatására.
A konferenciát Csák Csilla, a kar dékánja nyitotta meg. Köszöntőjében hangsúlyozta: az állatvédelem kérdésköre ma már egyre több jogterületet érint, ezért különösen fontos a tudományos és szakmai együttműködés erősítése.
A rendezvény egyik kiemelt előadója Vetter Szilvia, a Közös ügyünk az állatvédelem Alapítvány kuratóriumi elnöke volt. A szakember „Második esély: reszocializáció és állatvédelem találkozása a büntetés-végrehajtásban” című előadásában arra hívta fel a figyelmet, hogy az állatokkal való felelős bánásmód és a társadalmi reintegráció között fontos kapcsolódási pontok vannak. Mint kiemelte, a büntetés-végrehajtási intézetekben megvalósuló Második esély program hozzájárul az empátia, a felelősségérzet és a társadalmi normák erősítéséhez.
A konferencia további előadásai az állatvédelem különböző területeit érintették. A szakmai programban szó esett az egzotikus és vadon élő állatok védelméről a One Plan Approach szemléletében, az állatvédelem bírósági végrehajtásban megjelenő kérdéseiről, az állatgyűjtögetés jelenségéről és annak társadalmi hátteréről, az állatvédelmi nyilvántartások jogi kihívásairól, továbbá a kedvtelésből tartott állatok védelméről szóló európai egyezményről. Az előadásokat követő bőséges és finom ebéd elfogyasztása során a résztvevők kötetlenül oszthatták meg egymással a konferencián felmerült gondolataikat.
A rendezvény jól mutatta, hogy az állatvédelem ma már nem csupán állatorvosi vagy etikai kérdés, hanem egyre inkább összetett jogi és társadalmi terület. A tudományos konferenciák és szakmai párbeszédek hozzájárulnak ahhoz, hogy az állatvédelem területén szerzett tapasztalatok és kutatási eredmények szélesebb körben is hasznosuljanak.
Köszönöm a szervezést az egyetemnek és köszönöm a színvonalas előadásokat.
