A hazai állatvédelmi jogalkotás a rendszerváltás után vált dinamikussá. Az ezt követő húsz évben a társadalom egyre érzékenyebbé vált az állatvédelem irányában, a hatóságok felé pedig egyre hangsúlyosabbá vált a professzionális és az állatok érdekeit előtérbe helyező jogalkalmazás. A hatékonyság és az eljárás gyors lezárása közigazgatási alapelvvé vált, ugyanakkor egyes eljárási jogintézmények megakadályozzák ezen elvek érvényesülését. Az állatvédelem területén, különösen azokban az esetekben, ahol az állatok, illetve az emberek egészségét, életét veszélyezteti az állattartó, kifejezetten fontos a fenti alapelvek érvényesülése. Jelen kutatás tárgya, hogy az állat ideiglenes – majd végleges – kiemelését elrendelő hatósági döntés végrehajtási eljárása hogyan gyorsítható meg az azonnali végrehajthatóság jogintézmény alkalmazásával. Miskolci Jogtudó, 2025/1 szám
2013. július 30-án lépett hatályba a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: Törvény). Jelen tanulmány azon cikksorozat harmadik része, melyben a Törvény azon rendelkezéseit vizsgáljuk, amelyek a mező- és erdőgazdasági hasznosítású föld (a továbbiakban: föld) fekvése szerint illetékes települési önkormányzat jegyző (a továbbiakban: jegyző) Törvényben meghatározott közzétételi feladata teljesítése szempontjából releváns. (Jegyző és Közigazgatás, XXVII. évfolyam 1. szám, 2025. január – február)
2013. július 30-án lépett hatályba a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: Törvény). A Jegyző és Közigazgatás XXVI. évfolyam, 5. számában ezen törvény és a kapcsolódó jogi szabályozás / (az elővásárlási és előhaszonbérleti jog gyakorlása érdekében az adás-vételi és a haszonbérleti szerződés hirdetményi úton történő közlésére vonatkozó eljárási szabályokról szóló 474/2013. (XII. 12.) Kormányrendelet (a továbbiakban: Rendelet), a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló 2013. évi CCXII. törvény (a továbbiakban: Fétv.), a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) / alapján vizsgáltuk meg az elővásárlási jog intézményét, a földforgalmi szabályozás alá eső földekre (a továbbiakban: föld) megkötött adásvételi szerződés előzetes jóváhagyásának kérdéseit. Jelen cikk szerkezetileg és gondolatilag is az előző tanulmány folytatása.
Húsz éve került be a jogszabályba az állattartástól való eltiltás közigazgatási szankció, és azóta is változatlan formában alkalmazzák az állatvédelmi hatóságok. E hosszú idő alatt kikristályosodtak azon pontok, ahol a jogszabálymódosítás időszerűvé vált. Jelen tanulmányban bemutatásra kerülnek az állattartástól való eltiltás közigazgatási szankció jogtörténeti fejlődését, kiszabásának lépései, elemezzük a jelenlegi szabályozás hatékonyságát, és pontról pontra átvesszük, hogy mely pont(ok)ban és hogyan célszerű a jogszabálymódosítást elvégezni.
Jegyző és Közigazgatás XXVI. évfolyam, 5. szám, 2024. szeptember – október
Jegyző és Közigazgatás XXVI. évfolyam, 4. szám, 2024. július-augusztus
előadás a Közös ügyünk az állatvédelem Alapítvány „A hatékony és eredményes állatvédelmi eljárásokért, mert közös ügyünk az állatvédelem!” elnevezésű szakmai napján, Csongrád-Csanád Megyei Kormányhivatal, 2024. 10. 16.
előadás a Közös ügyünk az állatvédelem Alapítvány „A hatékony és eredményes állatvédelmi eljárásokért, mert közös ügyünk az állatvédelem!” elnevezésű szakmai napján, Csongrád-Csanád Megyei Kormányhivatal, 2024. 10. 16.
előadás a Közös ügyünk az állatvédelem Alapítvány „A hatékony és eredményes állatvédelmi eljárásokért, mert közös ügyünk az állatvédelem!” elnevezésű szakmai napján, Csongrád-Csanád Megyei Kormányhivatal, 2024. 10. 16.
Jelen tanulmány az eb által okozott sérülések kérdéskörét a jegyzők eljárásjogi szempontjából vizsgálja. A jelenleg alkalmazott eljárási gyakorlat feltérképezéséhez 2024. tavaszán az Országos Rendőr-főkapitányságtól, egy büntetőjogban jártas állatvédelmi szakjogásztól, a kormányhivataloktól és a megyei jogú városok jegyzőitől kértem tájékoztatást A kutatás célja a hatósági és a bírósági jogalkalmazás során felmerült problémák, a jogi szabályozás és a joggyakorlat összhangjának vizsgálata, mely során kérdésként merül fel, hogy van-e és lehetséges-e egységes jogértelmezés, valamint szükség van-e jogszabály(ok) módosítására ahhoz, hogy a jogi szabályozás és a jogalkalmazás összhangja megvalósuljon.
Jegyző és Közigazgatás XXVI. évfolyam, 2024/2. szám, 3. szám 2024. március – április
Jegyző és Közigazgatás XXVI. évfolyam, 3. szám 2024. május – június
Future of Dogs Kutyaiskola, Kutyakiképző és iskolavezető tanfolyam, 2024. tavaszi csoport
Megjelent: Jegyző és Közigazgatás XXVI. évfolyam 1. szám, 2024. január – február Álláspontom szerint két intézkedést szükséges haladéktalanul megtenni azokon a településeken, ahol nem ültették gyakorlatban az ún. Kóbor állat rendelet rendelkezéseit, a cikk ezen álláspont részletes levezetése, jogszabályelemzés és a vonatkozó gyakorlat bemutatása : a jövőben befogott állatok tulajdonjogának átruházása, végleges elhelyezése, valamint életének megengedett módon történő kioltása tekintetében a jegyzőnek vagy megállapodást kell kötnie kell az ebrendészeti telep üzemeltetőjével, vagy egyéb formában kell a kérdésben rendelkeznie, vagy minden állat esetében külön döntést kell hoznia, örökbeadás esetén megállapodást kell aláírnia az örökbefogadóval; a 2022. január 1. óta az ebrendészeti telepek által a jegyző közreműködése nélkül örökbeadott kóbor állatok tulajdonosváltását jogszerűen szükséges rendezni úgy, hogy a jegyző ex nunc hatállyal örökbeadja az érintett állatokat.
A #kutyaugatás okozta konfliktus megoldási lehetőségei a jegyző előtti, a mediációs és a bírósági eljárásban c. publikációm teljes anyaga már elérhető az alábbi linken: https://www.jogiforum.hu/publikacio/2024/04/18/a-zavaro-kutyaugatas-okozta-konfliktus-megoldasi-lehetosegei/ A fenti linket ajánlom közigazgatási szakemberek, birtokvédelmi szakemberek, mediátorok, jogászok számára és civil érdeklődők számára is. Akit kevésbé érdekelnek a szakmai mélységek, és gyorsan szeretne tájékoztatást kapni a kérdésben, a https://ebugatta.hu/hirek/a-zavaro-kutyaugatas-okozta-konfliktus-megoldasi-lehetosegei oldalon megtalálja a tanulmány rövidített változatát. Közigazgatási szakemberek, birtokvédelmi szakemberek, mediátorok, jogászok számára a https://drnagycsillajogasz.hu/kozigazgatas/ oldalra feltöltöttem egy tájékoztató levél mintát, amellyel a panaszost tájékoztathatják a megoldási lehetőségekről.
Jelen cikk célja az, hogy felvázolja a lehetséges megoldásokat azon önkormányzatok részére, amelyek vissza kívánják szorítani a közterületen történő alkoholfogyasztást. Ezen önkormányzatok két irányba indulhatnak el: korlátozhatják a szeszes ital árusítását és a szeszes ital fogyasztását. Továbbá mind az árusítás, mind a fogyasztás térben és időben is korlátozható. Amire a rendelet megalkotásakor feltétlenül figyelni kell, hogy a szeszes ital fogyasztásának tilalmazására a Szabálysértési törvény ad felhatalmazást az önkormányzatnak, és a tilalom megszegése nem közigazgatási, hanem szabálysértési szankciót von maga után. Jegyző és Közigazgatás, XXV. évfolyam, 6. szám, 2023. november-december