Dunavarsányi Napló, XXVIII. évfolyam 5. szám
Dunavarsányi Napló, XXVIII. évfolyam 3. szám
Dunavarsányi Napló, XXVIII. évfolyam 2. szám
Dunavarsányi Napló, XXVII. évfolyam 12. szám
Állatvilág magazin 2023.szeptember – október, X. évfolyam, 5. szám
A Borsod Megyei Jegyzők Szakmai Egyesülete 2023. novemberi szakmai napján tartott előadás
A búcsú mindig nehéz, és „minden találkozásban benne van az elválás szomorúsága, mint ahogy minden búcsúban benne van egy kevés a találkozás öröméből.”
Hazánkban a #veszélyes_eb fogalmát az ún. „pitbull törvény” vezette be. A jogszabály megkülönböztette a természetes hajlamainál fogva fokozottan veszélyes ebet (pit bull terrier és keverékei), valamint a veszélyesnek minősített ebeket. A 49/2010. (IV. 22.) AB határozat 2010. szeptember 30-ával megsemmisítette a „pitbull törvényt”. A veszélyes eb ettől kezdve kizárólag az állatvédelmi hatóság által egyedileg veszélyesnek minősített eb. Jelen cikk célja tájékoztatást nyújtani a veszélyessé minősített ebek tartására vonatkozó rendkívül szigorú szabályozásról.
Jegyző és Közigazgatás, XXV. évfolyam, 3. szám
Jegyző és Közigazgatás, XXZ. évfolyam, 4. szám, 2023. július-augusztus
Az állatvédelmi eljárás célja az állat tartásának ellenőrzése, az állat tartásával kapcsolatosan esetlegesen elkövetett állattartói jogszabálysértés feltárása, szükség esetén pedig intézkedésre kötelező, illetve szankcionáló döntés meghozatala. A kutatás célja azon eljárásjogi kérdések feltárása, amelyek akkor merülnek fel, amikor az állattartás ellenőrzését lakossági bejelentés előzi meg. E területen még nem rendelkezünk széleskörú szakirodalommal. A jelen jogásztársadalom feladata, hogy az általános közigazgatási szabályozás állatvédelmi eljárásokra szabásával, a közigazgatásban szerzett gyakorlati tudásra is alapozva utat keressen, utat mutasson a jogalkalmazó számára. A szakdolgozat a Miskolci Egyetem állatvédelmi szakjogász képzésének lezárása.
A 2023 október 26-án a Veszprém vármegyei rendőrségelőadás célja, hogy mintegy 30 percben átláthatóvá tegye az állatvédelmi hatósági eljárásokat és kötelezéseket olyan szervek (Rendőrség, Polgárőrség), szervezetek (civil szervezetek) és személyek számára, amelyek, akik nem a közigazgatás berkeiben dolgoznak.
A kutyatámadasoknak mimimum két áldozata van: a megtámadott fél és igen, a támadó kutya is…. adott esetben ugyanis olyan szigorú tartási körülményekre kötelezhet a hatóság, hogy az nagyban beszűkítheti az eb…. életterét? nem, az életbenmaradásának esélyét….. Tudtátok pl., hogy az a jogszabálysértés, amely szokásosan figyelmeztetéssel, bírsággal szankcionált, egy veszélyesnek nyilvánított eb esetében a kutya életébe kerül? Az előadás a a támadó, sérülést okozó eb jogi sorsának alakulását mutatja be.
Annak ellenére, hogy a jogalkotó a veszélyes állatok tartását szigorúan szabályozza, és a szabályok megszegését szigorúan bünteti, napjainkban is egyre többen szereznek be és tartanak veszélyes állatokat. A baj akkor kezdődik, amikor az állattartó későn ébred rá, hogy a veszélyes állatok tartása olyan kompetenciákat igényel, amellyel nem rendelkezik. De milyen feltételei is vannak a veszélyes állatok tartasának? Mely jogszabályok és milyen követelményeket támasztanak? Ezt mutatja be a tanulmány.
2012. január hónapban került be az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvénybe (a továbbiakban: Ávtv.) a hatóságok általi állatvédelmi való oktatásra kötelezés lehetősége. Jelen cikk tárgya az ezen kötelezés során felmerülő kérdések csokorba szedése, megválaszolása. Célja az állatvédelmi való oktatásra kötelezés gyakorlatának biztosabbá tétele, hogy a hatóságok minél több esetben tudják alkalmazni ezt az intézkedést.
2022. őszén a Miskolci Egyetemen megkezdődött hazánk első állatvédelmi szakjogász képzése. A képzésen az állatvédelem minden területéről előkerültek olyan kérdések, dilemmák, amelyek megosztják az adott területen dolgozó szakembereket. Dr. Guti László jogász vetette fel a lőfegyverre szerelt hangtompító eszköz, valamint az elektronikus képnagyítóból vagy képátalakítóból álló, éjszakai lövésre alkalmas célzóeszközök korábbi tilalmazásával kapcsolatos problematikát.
Annak ellenére, hogy egyre többen és egyre szívesebben tartunk otthonunkban különféle kígyókat, pókokat, kevés szó szokott esni ezen állatok tartásának jogi szabályozásáról. Sokan nem is gondolják, hogy a lakásukban élő terráriumlakó a jog szerint ún. „veszélyes állatnak” minősül, s csak mosolyognak, ha rákérdezek: tudják-e, hogy a Dzsungel könyvéből ismert Ká rokonának befogadásával veszélyes állat gondozását vállalták. Dehogy veszélyes, vágják rá, hiszen be van zárva, és egyébként is szelíd. A jog szerinti „veszélyes állat” meghatározás azonban nem az állat természetét jelzi.
Ma már nem számít kuriózumnak, ha azt látjuk, hogy valaki segítő kutyával közlekedik A Bojtár, telefonos állatvédelmi jogsegélyszolgálat egyesület valamint a Magyar Birtokvédelmi Szövetség jogsegélynyújtó gyakorlata során vissza-visszatérő kérdés, hogy a segítő kutyával milyen intézménybe és milyen feltételekkel lehetséges a belépés. Az érintettek és az egyes létesítmények üzemeltetői, fenntartói sem mindig ismerik a segítőkutyák kiképzésével és alkalmazásával kapcsolatos jogszabályi hátteret. A probléma jelentőségét mutatja, hogy az Alapvető Jogok Biztosa is foglalkozott ezzel a problémával1
Jelen kutatás kiváltója az a jelenség, hogy a közösségi oldalon számtalan olyan elszökött kedvenc képe tűnik fel újra és újra, amely jószágok soha nem kerülnek elő, és ezzel kapcsolatosan kezdeményeztem közös gondolkodást az Országos Magyar Vadászkamarával. https://www.facebook.com/photo?fbid=877779953941680&set=a.300449528341395 A kilőtt kutyák a Mennybe mennek? https://magyarallatvedelem.hu/wp-content/uploads/2023/07/nagy_csilla_kilott_kutyak_mennybe.pdf?fbclid=IwAR3pPAHdsKNiiWhCkP7yUwxTkoWZ_8bT0nZQpRgeFIwTZXm0Mcvij-QywfY
2023. tavaszán a panaszokról és a közérdekű bejelentésekről szóló jogi szabályozás megváltozott. Jelen kutatás célja annak áttanulmányozása, hogy miben áll ez a változás.