Skip to content Skip to footer

Örömmel osztom meg, hogy megjelent a Studia Iuris folyóiratban „José Saramago: Vakság c. regényének elemzése fogyatékosságtudományi szempontok alapján” című tanulmányom.
Saramago Vakság című regénye régóta foglalkoztat. Rendkívül erős és nyugtalanító történet, amely újra és újra olyan kérdésekkel szembesít, amelyek messze túlmutatnak a regény világán.

„Arra gondolok, hogy nem is vakultunk meg, hogy vakok vagyunk, Vakok, akik látnak, Vakok, akik látnak és mégsem látnak.”

Saramago legmegrázóbb kötete a Vakság.
A szokásos „mi lenne ha? Saramago-i kérdés így hangzik most: Mi lenne, ha hirtelen, rövid időn belül, egymás után mindenki elveszítené a látását?
Mi lenne a fontos az államnak: a gondoskodás, vagy az elkülönítés?
Mi lenne fontos az embernek? A túlélés vagy az emberség?
Meg lehet-e maradni embernek az embertelenségben, miközben a világ a Maslow-i piramis első lépcsőfokára csúszik?
Meg lehet-e őrizni bármiféle optimizmust?

„Már félig halottak vagyunk, mondta az orvos, Még félig élünk, válaszolt a felesége.”

Nem is tudom, kiknek ajánlanám ezt a könyvet, Saramago stílusa sokaknak önmagában is kihívás – miközben nekünk, akik szeretjük őt, ezek a hosszú mondatok, a különös képek (a hulló könnyek kutyája) a könyvek sava-borsa 🫙🥫– de a téma, a téma most rettenetes.
Szeretem Saramago-t, ezt a nagy tömegek által meg nem értett írót, akit a felszínesek beskatulyáznak, elítélnek, csak mert másképp gondolkodik, és nem fél feltenni kérdéseket és szembemenni a megszokottal.
Portugália egyetlen irodalmi Nobel-díjasának minden könyvében ott rejlik humánuma, ami jóval őszintébb, mint a kritizálók hamis szava.

📔 Annyi gondolatot vetett fel bennem a könyv, nem volt kérdés, hogy valamilyen formában beemelem a publikációim közé. A sors keze, hogy a tavalyi évben adminisztratív hiba folytán bejelentkeztem egy, a kutatási területemhez egyáltalán nem tartozó fogyatékosságtudományi oktatásra 🙈, és ha már így alakult, el is végeztem, és ezzel a tanulmánnyal zártam le.

🎙️ A tanulmányhoz kapcsolódó előadást a tavalyi évben a Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Doktori Iskola által szervezett Doktorandusz Szakmai Találkozón tartottam meg.

A téma lehetőséget adott arra, hogy arról tanítsak Saramago soraival, hogyan hoz létre a társadalom korlátokat, hogyan születik meg a kirekesztés, és milyen könnyen válhat egy emberi tulajdonság vagy állapot társadalmi bélyeggé.

📚 A tanulmány a Studia Iuris 2025. évi II. évfolyamának 4. számában jelent meg.